Médiahasználat

A médiatudatosságra, tudatos médiahasználatra nevelés egyik legfontosabb célja, hogy tudatos, aktív, motivált állampolgárokat neveljen. A médiaértés azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e józan kritikával szemlélni, elemezni és akár értékelni is azt az információhalmazt, amely a médián keresztül - vagyis a tévéből, a rádióból, az internetről vagy a sajtóból - eljut hozzánk. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy nem tiltani vagy oktatni akarjuk a gyerekeket, hanem tudatosságra nevelni. A gyerekek médiafogyasztásakor a felnőtteknek oda kell figyelniük a képernyőidőre, az életkornak megfelelő tartalmakra, hisz kultúrájukat a média által közvetített tartalmak, értékek, szerepek határozzák meg.

Mit tehet a szülő?

Legyünk jelen!

A legfontosabb, hogy a gyermek úgy érezze, hogy fordulhat hozzánk, ha problémája akad a médiaüzenetek értelmezésével. Nézzünk együtt tévét, internetezzünk együtt a gyerekekkel és közben tegyünk fel kérdéseket nekik, hogy valóban jól értelmezik-e az információkat.

Beszélgessünk a gyerekekkel!

Fontos, hogy ismerjük, milyen eszközöket (okostelefon, számítógép, televízió stb.), milyen tartalmakat szeretnek a gyermekeink, és hogy vajon miért éppen ezek a kedvenceik. Ez segít megértenünk a motivációikat és célzottan tudunk tanácsokat adni vagy szabályokat felállítani nekik a médiahasználathoz.

Töltsünk le szűrőszoftvereket!

Nem mindig tudunk gyermekünk mellett lenni, amikor a médiaeszközöket használja, ezért érdemes szűrőszoftvereket letöltenünk a számítógépekre, okostelefonokra, tabletekre, amelyek megakadályozzák, hogy kiskorú gyermekeink olyan tartalomhoz férjenek hozzá, amelyek károsak lehetnek számukra.

Haladjunk a korral!

Legyen a főszerep a bátorságé a félelem és a távolságtartás helyett! A gyermek érdekében a szülőnek is alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie a médiáról.

Használjuk a televíziók gyermekzár funkcióját!

A gyermekzár a korhatár-besorolás alapján szelektálja a műsort, illetve egész csatornák letiltását is lehetővé teszi.

IKT használat az óvodában

Az Infokommunikációs technológia (IKT) alkalmazásának célja a pedagógusminősítés 3. kompetenciaterület 3.6 pontja szerint:

" Ösztönözze a gyermeket, a tanulókat a hagyományos és info-kommunikációs eszközök célszerű, kritikus. etikus használatára a tanulás folyamatában"[1]

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja ( ONOAP ) szerint, a pedagógusok az ONOAP céljait szem előtt tartják. Ismerik a tanulás-nevelésszervezési feladatokat. Folyamatosan képezik magukat az IKT eszközök használatára, alkalmazzák és használják is a nevelőmunkában.

Tündérkert Óvoda Pedagógiai Programjából:

" Alakuljon ki a korszerű módszerek alkalmazásán keresztül a digitális eszközök iránti pozitív viszonyulás"

Óvodánkban használt IKT eszközök:

Laptop
Okostelefon
Tablet
Blutooth hangszóró

Az IKT eszközök alkalmazásának célja az óvodai gyakorlatban:

foglalkozásokat színesíti, változatossá teszi
ismeretátadás, ismeretek mélyítése
bemutatás, szemléltetés, zenehallgatás
motiváció
IKT eszközök megismertetése, alkalmazásának lehetőségei,
tudatos használat, a pedagógus mintát ad a gyerekeknek
vegyék észre, mennyi plusz tudásra tehetnek szert, ezen eszközök helyes használatával
szókincsbővítés, több érzékszervre kiható tapasztalás, egy-egy témakör többoldalú megközelítése,

Az IKT eszközök kritikus és etikus használatának szempontjai:

A tartalom tudatos megválasztása-szülők ösztönzése a tudatos tartalomra
Meghatározott, megfelelő időtartam (rövid intervallum)
zárt csoportokban történő információ átadás- hatékony információáramlás
nem helyettesíti a személyes ismeretátadást, tapasztalatszerzést, tevékenykedtetés, élő mesehallgatást, melyek a gyermekek személyiségfejlesztésének leghatékonyabb módszerei
rendeltetésszerű használat, eszközök épségének megőrzése

Mit fejlesztenek az IKT eszközök?

finommotorika
problémamegoldó készség
kommunikációs készség
figyelem
koncentráció
kreativitás
erősíti a türelmet, kitartást,
előkészíti az iskolai IKT eszközök helyes használatát

Az Iskolában történő info-kommunikációról:

A Nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában:

Információs és kommunikációs kultúra

Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása.

Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere.

A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainakmegértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során.

Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.

"Az iskolába kellő kíváncsisággal lépő 6-7 éves kisdiákok számára nem mindegy, hogy a számítógéppel, mint az IKT legjelentősebb "képviselőjével" milyen körülmények között találkoznak legelőször. Bár informatikai élményeik már lehetnek az óvodából, a családból vagy éppen a barátoktól, ezek rendszerezése, majd bővítése egyértelműen az iskolára hárul. Ha a találkozás motiváló és sikeres, nemcsak az iskolai kudarcok kerülhetők el, hanem az ismeretszerzés lehetőségei megsokszorozódnak. Az ókori görögök még csak nem is álmodhattak a számítógépről és a többi korszerű informatikai "csodáról". Mégis jelentőséget tulajdonítottak a szervezett formájú nevelésnek, elismerve a "jobb iskola" előnyeit. "[2]

[1]https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_a_pedagogusok_minositesi_rendszereben_6.pdf

[2] https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/gyermekinformatika/ikt-oktatas-kezdo